KépalbumokVideótárTérképekE-mail Kapcsolat, elérhetőségekArchívum Adminisztráció

Vadon élő társai Ausztrália és Dél-Ázsia trópusi tengereiben és folyóiban érzik otthon magukat. Ám csaknem egy éve már, hogy a Jászkiséri Halas Kft. termálmedencéiben is vígan lubickolnak a barramundik.

Nemcsak hírből ismerik a pecások a jászkiséri horgásztavakat, hiszen a mintegy 150 hektár vízfelület sokakat csábított ide, hogy horogra kapjanak néhányat az itt nevelkedő pontyok, csukák, süllők vagy harcsák közül. A tórendszer gazdája, Borbély Gyula, a Jászkiséri Halas Kft. ügyvezetője is szenvedélyes horgásznak vallja magát.

Magánemberként a hazai halak közül a pontyból készült ételekre esküszik, amiket a tavaknál működő halászcsárdájukban meg is kóstolhatnak a vendégek. Újabban mégis egy másik, nálunk még ismeretlen halfaj köti le az érdeklődését. Ez pedig nem más, mint a barramundi, azaz az ausztrál tengeri sügér.

– Nemcsak hazánkban, de Európában is újdonságnak számít ennek a jóízű, szálkamentes halnak az intenzív tenyésztése. Az ötletet az adta, hogy Jászkisér közintézményeit termálvízzel fűtik. A rendszerből visszatérő víz pedig épp elég meleg a 20 Celsius-fok fölötti hőmérséklethez szokott bar¬ramundinak – magyarázza a halászati szakmérnök.

Borbély Gyula nemcsak a hazai vizeken mozog otthonosan. Éveket töltött Brazíliában, ahol szakértőként dolgozott egy trópusi halászat fejlesztési programjában. Több évtizedes szakmai múlttal vágott hát bele az új beruházásba, melyet pályázati támogatás is segített. A jászkiséri üzemcsarnokban hatalmas tartályokban nevelkednek a tengervízhez szokott, de a kevésbé sós vízben is megélő halak, melyekből évente 70 tonnát termelnek. Az ivadékokat egyelőre külföldről, Izraelből hozzák, de tervezik, hogy anyahalakat is tartanak.

A barramundi életmódja miatt is izgalmasnak számít. E ragadozóhal ivadékkorában a tengerben él, de később felúszik a folyókon, s ott növekszik, később pedig újra visszatér a torkolatvidékre. Itt szaporodik, méghozzá a monszun idején, ám kizárólag újholdkor vagy teliholdkor. Érdekes módon először minden egyed hímivarú, de néhány szaporodási ciklus után ikrássá válik. Így ha ívásra kerül a sor, az idősebb „hölgyek” fiatalabb hímekkel szűrik össze a levet. Szabadon egy kifejlett példány közel kétméteresre is megnő és hatvan kilót nyom. Ekkora halakat persze nem nevelnek a Jászságban, többnyire akkor fogják ki a tengeri sügért, ha a félkilós nagyságot közelíti, így egyben adható asztalra – filének pedig a két-három kilós példányok a legjobbak.

Nemcsak gazdaságossága – egy köbméternyi vízben nem kevesebb, mint 200 kiló halhús tenyészhető – szól mellette. E sügérféle ugyanis az igényes vevőket is lefegyverzi szálkamentes fehér húsával. Ráadásul vetekszik a vadon élő lazaccal abban, hogy bővelkedik az egészséges ómega-3 zsírsavakban. E halból remek szusi készülhet, de kevés olívaolajon megsütve vagy párolva is megállja a helyét. Egyelőre azonban türelemre intjük azokat, akik már most sietnének egy piaci halashoz, hogy vegyenek belőle, és megkóstolják. A jászkiséri cég ugyanis egyelőre jórészt exportra termel, és legfeljebb az éttermekbe jut belőle. Ha azonban a termelés felfut, remélhetőleg a magyar ínyencek asztalára is jut e különleges, immár a Jászságban is „honos” halból.

 

Forrás: www.szabadfold.hu